Sajtó/Press

Publikációk, sajtómegjelenések Kemény Juditról időrendben 

Publications, press releases chronological order

• Esti Kurir, 1939. március 11. 9. o. Sly. Kiállítás a Fóry (Fischer) Stúdióban [Exhibition in Fóry /Fischer/ Studio]
• 1939-től Kemény Judit divatterveit, a rovatot illusztráló rajzait, karikatúráit rendszeresen közölte a Pesti Napló, az Új Idők, az Otthonunk és a Színházi Magazin  [From 1939 the fashion designs, illustrations and caricatures of Judit Kemény were published in Pesti Napló, Új Idők and Színházi Magazin]
• Otthonunk, 1939. július 1. 11. o., Kemény Judit tervei Táncruhák [Judit Kemény’s designs: Dresses for Dance] Színházi Magazin, 1939. 10. szám 56−57. o. divattervek [fashion designs]
• Színházi Magazin, 1939. 11. szám 66. o. karikatúra [caricature]
• Színházi Magazin, 1939. 11. szám 68. o. karikatúra [caricature]
• Színházi Magazin, 1939. 13. szám, 74. o. karikatúra [caricature]
• Pesti Napló 1939. április 28. 20. o., Kemény Judit Nyári kalapok [Summer Hats]
• Pesti Napló 1939. május 5. 20. o., Kemény Judit A tenniszhez  [For Tennis]
• Pesti Napló 1939. június 8. 20. o., Kemény Judit Délutánra [For the Afternoon]
• Pesti Napló 1939. június 25. 40. o., Kemény Judit Strand-ötletek [Ideas for the Lido]
• Pesti Napló 1939. júnious 29. 20. o., Kemény Judit Itt a vakáció [Summer has Come]
• Pesti Napló 1939. július 2. 40. o., Kemény Judit Nyári ruhatárunk [Our Summer Wardrobe]
• Pesti Napló 1939. július 9. 36. o., Kemény Judit Mit vegyünk vikendre? [What shall we Buy for the Week-end?]
• Pesti Napló 1939. július 16. 36. o., Kemény Judit A kerti mulatságok [Parties in the Garden]
• Pesti Napló 1939. július 23. 36. o., Kemény Judit Alacsony molett hölgyek [Small Plump Ladies]
• Pesti Napló 1939. július 28.16. o. Kemény Judit A szoknyablúz [The Skirt-blouse)
• Pesti Napló 1939. augusztus 11. 16. o. Kemény Judit Augusztusi délelőttre [For an August Morning]
• Pesti Napló 1939. augusztus 25. 16. o. Kemény Judit Az őszi divat [Autumn Fashion]
• Új Idők XLV. évf., 6. sz. 1939. február 5. 222. o. illusztráció [illustration]
• Új Idők XLV. évf., 13 sz. 1939. március 26. 486−487. o. divattervek [fashion designs]
• Új Idők XLV. évf., 29 sz. 1939. július 16. 103. o. divattervek [fashion designs]
• Új Idők XLV. évf., 32 sz. 1939. augusztus 6. 210. o. illusztráció [illustration]
• Újság 1943. június 23. 6. o., T-SZ-G dr., Tudósítás a Tavaszi Szalonról
• Pesti Hírlap 1943. június 22. 6. o., Siklóssy László Tavaszi Szalon
• Képzőművészeti Kiállítás. Katalógus /A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége rendezésében/ 1946. [Fine Arts Exhibition. Catalogue, organized by the Democratic Association of Hungarian Women]
• Magyar Nemzet IV. évf., 1948 máj. 4. 2. o. Hírrovat, Tudósítás a Művész Galériában rendezett kiállításról
• 1948 április 25–május 5., M. Kemény Judit gyűjteményes kiállítása a Művész Galériában, meghívó és műtárgyjegyzék. [Judit M. Kemény’s collective exhibition in the Artists’ Gallery, invitation and list of artworks.
• Szabad Nép. 1948 II. évf., máj 5. 6. o. F.A. E. Két fiatal festő és egy szobrász [Two Young Painters and a Sculptor]
• Szabad Művészet 1948 II. évf. 5. sz. Kiállítási Naptár [Exhibition Calendar]
• Magyar Rádió, IV. évf., 1948. május 21. 13. o. Művészsarok, A Művész galéria XIII. kiállítása [Artists’Corner, 13th Exhibition of the Artists’ Gallery]
• Szabad Művészet II. évf., 6. sz., 1948. június, 221−227. o. Varga Balázs Kiállítási beszámoló [Balázs Varga’s Exhibition Reports]
• Szabad Művészet 1949 III. évf. −10 sz. 431. o. Hír a püspöknádasdi művésztelep kiállításáról [News about the exhibition of the artists’ colony of Püspöknádasd]
• Tavaszi tárlat a Műcsarnok kiállítása 1957. [Spring Exhibition of the Műcsarnok] Kat. szerk. Kisdiginé Kirimi Irén. Bp. 1957. 19 1.
• Család és Iskola XIII. évf. 2. sz., 1962. február, 11. o. M. Kemény Judit illusztráció [Illustration of Judit M. Kemény]
• Dunántúli Napló, Horányi Barna Három művész tárlata Kaposváron [Exhibition of three Artists in Kaposvár], 1965. szeptember 28. 7. o.
• Népszava 93. évf. 225. sz. 1965. szeptember 24. 2. o. rövid hír a kaposvári kiállításról
• Somogy Megyei Néplap 1965. szeptember 28. 5. o. rövid hír a kaposvári kiállításról
• Somogy Megyei Néplap, S. Nagy Gabriella Szinesrajzok, szobrok, porcelánok [Colour drawings, sculptures, china vessels] 1965. okt.1. 6. o.
• Jelenkor, VIII. évfolyam, 1965/11. 1039−1040. o., Hárs Éva M. Kemény Judit, Martyn Ferenc és Takáts Gyula kaposvári kiállítása, Megnyitó előadásként hangzott el 1965. szeptember 26-án [Éva Hárs: Exhibition of Judit M. Kemény, Ferenc Martyn and Gyula Takáts in Kaposvár − as opening lecture on September 26, 1965].
• Jelenkor IX. évf., 1966. I. sz. 21 o. M. Kemény Judit Lépegető madár illusztráció [Judit M. Kemény’s Trotting Bird illustration]
• Művészet, VII. évf., 1966. március, 46. o., Bodnár Éva Három művész kiállítása Kaposvárott [Three artists’s exhibition in Kaposvár]
• Művészet, VIII. évf., 4. sz., 1967. április, 45−46 o., illusztráció (Zümmögő fák) [illustration – Humming Trees] 47 o. Masznyik Iván M. Kemény Judit szobrászművész grafikai kiállításának megnyitója [Opening ceremony of the graphic exhibition of the sculptor, Judit M. Kemény]
• Romváry Ferenc A Modern Magyar Képtár története: Új szerzemények I. [History of the Modern Hungarian Gallery: New acquisitions] 219 1. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1967. Pécs. 1968.
• Család és Iskola XIX. évf. 2. sz., 1968. február, 4. o. M. Kemény Judit illusztráció. [Illustration of Judit M. Kemény]
• Család és Iskola XIX. évf. 4. sz., 1968. április, 25. o. M. Kemény Judit illusztráció. [Illustration of Judit M. Kemény]
• Magyar Építőművészet, 1971. január, 55 o., Major Máté Kemény Judit szobrász [Judit Kemény sculptor]
• Művészet, XIII. évf., 7. sz., 1972. jú1ius, 34. o. Dévényi Iván: M. Kemény Judit [Judit M. Kemény]
• Energia és atomtechnika, 1976/9. 42−421. o. Lengyel Zoltán A Segner emlék népszerűsödése [Popularity of the Segner Monument], Dévényi Iván M. Kemény Judit Sengner emlékműve
• Repülés, Ejtőernyőzés, a Magyar Honvédelmi szövetség címlap, XXXI. évfolyam 5. sz. 1978. május, a Sárkányrepülő /Repülő ember/ szoborterve, [Cover: Plan of the Hang-glider „Flying Man”]
• Kisalföld, 1984, június 9. 7. o. Varga Lajos Röpülés az ismeretlenbe [Flight into the Unknown]
• Új tükör 1984. június 24. 3. o. Salamon Nándor M. KEMÉNY Judit tárlata [Exhibition of Judit M. Kemény]
• Művészet XXV. évf. 1984/12. 28−30 o. Szabó Júlia A természet és technika küzdelme. Látogatás M. Kemény Judit műtermében [Struggle of Nature and Techology: visit in Judit M. Kemény’s studio]
• Bretus Imre Arc-kép, éngond kiállítási katalógus [Face-image, self-anxiety: exhibition catalogue], 38−39 o.
• Szalon Magazin, 2010. április, 28−32. o. Bretus Imre „…nem minden női lélek gyengéd” Kemény Judit néma életművének margójára, interjú Dúl Antallal [„…not all women’s soul is tender” − interview with Antal Dúl]
• Új Művészet, 2010. június, 4−42 o. Imre Bálint [Bretus Imre]: Dinamika – A gondosan elhúzott függönyök mögött [Dynamic − Behind the carefully drawn curtains]
• ARTPORTAL.hu 2012. február 8. Mészáros Zsolt Az elsüllyedt sziget lakója http://artportal.hu/aktualis/hirek/meszaros_zsolt_az_elsuellyedt_sziget_lakoja 
• Kossuth Rádió Gondolat-jel 2012. február 12. Antal István interjú Bretus Imrével Kemény Judit monográfiakötet szerzőjével. http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-02-12 link alatt hallgatható meg



Új Művészet, 2010. június, 4−42 o. Imre Bálint [Bretus Imre]: Dinamika – A gondosan elhúzott függönyök mögött [Dynamic − Behind the carefully drawn curtains]

Új Művészet, 2010. június, 4−42 o. Imre Bálint [Bretus Imre]: Dinamika – A gondosan elhúzott függönyök mögött [Dynamic − Behind the carefully drawn curtains]

"A huszadik század a hektikus köz és magán tragédiák sora. A politika irányváltásai: a monarchia konszolidáltsága, a háborúk, a húszas-harmincas évek, a Rákosi korszak, ötvenhat, a megtorlás és a hosszú évtizedekre hibernált gondolat és művészi szabadság korlátozásai önmagában is tragikus aspektus. A történelem egyik megtapasztalt hozadéka az: a hatalom akár - indirekt formában is - folyamatosan igényt tart arra, hogy megfogalmazza mit illik, mit szabad gondolni, legyen szó társadalomról, tudományról, művészetről. Aki ezzel a fősodorral szándékosan, vagy véletlenül, akár személyes érintettség miatt szembehelyezkedett az óhatatlanul zárványba került. Sok példa van olyan kvalitásosan gondolkodó autonóm sorsokra, akiket a történelem illogikája részben maga alá gyűrt. Ilyen alkotói sors Hamvas Béla író, filozófus sógórnőjének, Kemény Judit képzőművésznek az életútja.

Számos olyan életmű ismert és valószínűleg továbbiak várnak feldolgozásra, amelyeket ez az illogika fosztott meg attól, hogy életükben kiteljesedjenek. A ki nem teljesedett életművek sorába tartozik a 2009-ben elhunyt Kemény Judité is. Amennyiben van az idő linealitásában korán jött női alkotó, akkor Kemény Judit több szempontból is előbb élt itt, mint kellett volna. Gondolati, szellemi és művészi autonómiája, nyitott érdeklődő személyisége és rokonsága Hamvas Bélával (a ma is nehezen értett, a posztmodern civilizáció felfogástól távol álló íróval, filozófussal) nem könnyítette meg Kemény Judit művészi kiteljesedésének folyamatát. A nehéz atmoszférájú történelemben a barátok, mint Weöres Sándor, vagy Károlyi Ami sem tudott változtatni Kemény Judit megítélésén. Persze nem kell semmin csodálkozni, hisz ezekben az években zsűrizték ki Egry Józsefet országos kiállításból (1950-es években), az ezt követő korszak az, amikor Tóth Menyhértről és a római akadémistákról és sok minden másról sem nagyon eshetett szó. A női alkotó is csak olyan szempontból volt érdekes, hogy képes volt-e beintegrálódni a fősodorba, alkalmas volt-e életműve, művészi törekvései arra, hogy a szocialista realizmus ideológiáját, tartalmi és formai követelményeit kiszolgálja. Kemény Judit túl autonóm és gondolkodó alkotó volt ahhoz, hogy művészetébe integrálja a sarlót kezében tartó „termelő” ember eszményét. Másrészt a művészi indíttatás és a már említett családi és szellemi kötődések okán a politika meglehetősen „arisztokratikusan” kezelte művészi megnyilvánulásait.

Divattervek, art deco, absztrakció (alcím)

Kemény Judit a Tordán született 1918-ban. Apja Kemény Gábor (pedagógus) 1912 és 1913-ban a párizsi Sorbonne hallgatója, ahol klasszika-filológiát és pedagógiát tanult, megismerkedett Rousseau pedagógiai elveivel, svájci és belga neveléstudománnyal. 1918 őszén megszervezte a Polgári Radikális Párt tordai csoportját. 1918-ban a Károlyi kormány alatt főispánnak nevezik ki. „A trianoni diktátum után a papát rögtön bezárják a brassói fellegvárba, a mamát a gyerekekkel – Judit egy éves múlt ekkor - vagonra pakolják fel (…). A román diákok a papa után mentek. A prefektusnak mondták, hogy ez az ember nem érdemli meg, hogy börtönbe csukják, mert egyformán bánt románnal, magyarral. Kihozták a börtönből és őt is föltették a vagonra, amit aztán áthúztak Magyarországra.” – emlékezik vissza Kemény Katalin ezekre az évekre. Trianon után előbb Békéscsaba, majd 1922-ben Budapest a Kemény család otthona. Baloldali gondolkodóként nem kap állást magántanítványokból élnek. 1945 után Kemény Gábor különböző pedagógiai feladatokat vállalt, 1946-tól díszelnöke a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének, alelnöke az Országos Köznevelési Tanácsnak, majd vezetője a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium elvi ügyekkel foglakozó főosztályának. Szerkeszti az Embernevelés című lapot, a Szakszervezet tudományos folyóiratát, kilenc könyve jelenik meg. Életrajzírói társadalmi előítéletektől független gondolkodását emelik ki, azt a pedagógiai gondolkodást, amely az egyéni és a közösségi értékeket együtt fejleszti. 1948-ban pedagógiai munkásságáért – néhány nappal halála előtt - Kossuth-díjat kapott. Ebben az erős, morális demokratikus, a tudást, az egyéni képességeket mindenek fölé helyező családi légkörben nő fel Kemény Judit. A harmincas években már divatterveket készít, alkalmazott grafikai munkákat vállal, laptükröket, kiadványokat tervez és kivitelez. Több munkája megjelent publikációban, 1939-ben a Pesti Napló rendszeresen közölte ruhaterveit. 1943-ban az Új Idők, az Otthonunk és a Színházi Magazin jelentette meg tervezői munkáit. Ebben az időszakban – alkalmazott grafikusként – a Magyar Pamutiparnál textilraportokat, illetve textilterveket készített. Munka mellett folyamatosan mélyítette rajzi képességeit, tudatosan készült a művészeti pályára. Alak- és mozdulatrajzai az 1930 években akadémizmus alapjain nyugodnak, de az art deco, és az Európában ekkoriban meghatározóvá vált neoklasszicizmus hatása is beépül mozdulatrajzaiban. A háború utolsó évében 1945-ben került a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, Pátzay Pál szobrászművész keze alá. Az ízig-vérig szobrász Pátzay jó szemmel fedezte fel benne az autonóm gondolkodású fiatal alkotót. Már ezekben az években nyílván való lett, hogy Kemény Judit nem marad csak a szobrászat területén, hanem a grafikai műfajok szinte minden irányában keresi az önkifejezés lehetőségét. Talán épp emiatt tekinti igazi mesterének Aba-Novák Vilmost (1894-1941), aki művészetében olyan távlatokat nyitott a grafikának, mint addig előtte kevesen. Kemény Judit másik fontos művészi példaképe Borbereki Kovács Zoltán (1907-1992). Borbereki 1933-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke, római ösztöndíjas, majd az Új Művészek Egyesülete és a Rippl-Rónai Társaság alelnöke volt. 1948-ban Olaszországban, majd 1949-től Fokvárosban élt. Realista, monumentális, archaikus jellegű, tiszta formák jellemezték szobrászatát.

…neked asszony nincs ott keresnivalód….

1943-ban részt vett a Nemzeti Szalon Tavaszi tárlatán, 1945-ben a Tavaszi tárlaton, majd a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének kiállításán is szerepeltetik. E három bemutatkozást követően Kemény Judit művészetét több elemi hatás is éri. A legfontosabb talán az Európai Iskolaként önmagára talált szellemi közeg kisugárzása. Az 1948-ban ellehetetlenített alkotói közeg számos alkotónál beintegrálódott a gondolkodásába, a művészi önkifejezés eszköztárába, mint ahogy beépült Kemény Judit által használt formanyelvbe is. Erről a hatásról is beszélt egy interjújában, illetve az ígéretes tehetségű mindössze harminc éves szobrásznő 1948-ban a Művész Galériában bemutatott anyaga is ezeket a hatásokat összegzi. Ugyanakkor a szocialista realizmus hatása alá került és az alól a hatás alól önmagát kivonni képtelen magyar szobrászművészet formanyelve is ott kísért – felszínesen – a kiállítótérben. Izgalmasan támasztja alá ezt a kettős feszültséget az az interjú, amit a Magyar Rádió, IV. évfolyam 21. száma közölt Kemény Judittal 1948. május 21-én. Az újságíró feladata a beszélgetés alatt egyértelmű: olyan kérdéseket tett fel, amelyben a nyers anyag felett diadalmaskodó népi demokrácia művésze az új jövőnek kötelezi el magát és erről vall az olvasóknak is. A riportert a beszélgetés alatt csak egy dolog „nyomasztja”, hogy Kemény Judit gyenge nőként merészkedett egy férfias terepre a szobrászok közé. Ezt a zavarodottságot szövegmagyarázatként a hivatalos kultúrpolitika üzeneteként is kezelhetjük. A szobrászat (köztéri szobrászat) férfi műfaj, neked asszony nincs ott keresnivalód. A válaszok progresszivitása azonban beszédes: Kemény Judit harminc évesen már kiforrott, önálló úton járó alkotó, köztéri szobrászati terveiben megtartva a művészet konstruktivitáson nyugvó alapjait a következő generációk nyelvén beszél. Korán jött női művész ő egy férfiak által diktált korban…

„- A szobrászati anyag általában merev és kemény, nem látja ellentmondónak, hogy egy nő 1egyen szobrászművész?

- Akár férfi, akár nő egy művész, más célja nem lehet, csak az, hogy önmagát kifejezhesse. Akinek más célja van a művészettel, az nem művész. Ami pedig az anyagot illeti, nem minden szobrászati anyag merev és nem minden női lélek gyengéd.

- Miért nem ismer a képzőművészet nagy szobrászművésznőket?

- Mert a művészet általában egész embert kíván és a nő eddig rabja volt a családnak és a főzőkanálnak.

- Mit akart kifejezni műveivel?

- Az anyagi és szellemi síkot akartam egységbe hozni. Az élet külső látszólagos és lelkünk kevésbé mély és legmélyebb látszólagos jelenségei alkotják számunkra a valóságot. Ezt a valóságot szeretném kifejezni. Igazi, valóságos művészetnek magába kell foglalni a részleteket a végtelenben és a végtelent a részletekben. A teljességre kell törekedni és a lélek legmélyebb jelenségeiből kell megalkotni a valóságot.”

Ritkuló levegő

Az Európai Iskola és Hamvas Béla által képviselt szellemiség egy életen át „dolgozik” Kemény Judit elméjében. Azonban ez a szuverén gondolkodás már nem volt rendszer kompatibilis. Műveinek gondolati tartalmában, az alkotások formai megoldásaiban túl önálló személyiség a kultúrpolitika számára, mind annyi művésztársa ő is peremre került. Kemény Judit pályája az 1950-es évekre veszített lendületéből. Kisebb kiállításokon szerepelt ugyan, 1965-ben a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban Martyn Ferenccel (Martyn Ferenc az a művésztárs, aki minden követ megmozgat, hogy Kemény Judit helyzetbe kerüljön, de Martyn segítő szándéka sem tudja lebontani Kemény Juditot övező zárványt. Az erőfeszítések nyomon követhetők a levelezésükben) és Takáts Gyulával. 1966-ban a Magyar Optikai Művek Művelődési Házában, 1978-ben az Építők Műszaki Klubjában Budapesten. Életében az utolsó önálló kiállítását Győrben rendezik meg 1984-ben a Városi Könyvtárban (!?). Beszédes a részvétele/részt nem vétele a kollektív kiállításokon. Jól érzékelhető, hogy elfogy körülötte a levegő és kimarad a fősodorból. 1952-ben még szerepelhet a baranyai grafikai kiállításon, majd 1957-ben a Műcsarnok Tavaszi tárlatán, aztán idehaza már semmilyen szerepet nem kap. 1981. január 26-án Marthyn Ferencnek írja egy levélben, hogy a Műcsarnokba kiállításra beszállított szobrait kapcsán, még a dobozokból történő kicsomagolás előtt R. Ferenc azt a tanácsot adta: „Jobb, ha a dobozokat itthagyja, a visszaszállításnál szüksége lesz rá/?/ R.F. honnan tudhatta oly biztosan zsűrizés előtt, hogy munkáimat nem fogják bevenni a kiállítandó művek közé? Elég idős vagyok már ahhoz, hogy belássak a gondosan elhúzott függönyök mögé.” Ma még nem tisztázott, az életmű feldolgozatlansága okán, hogy 1983-ban hogyan jutott el mégis alkotása Londonba, a BBC által rendezett Nation Shall Speak Peace unto Nation nemzetközi kiállításra. Erre a kiállításra készült köztéri szoborterve a BBC, Londoni gyűjteményébe került. Emellett műveit a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a budapesti Közlekedési Múzeum őrzi. A hagyatéki anyaga azonban, amelyben közel száz szobrászati és több mint ezer grafikai alkotást maradt egyben művészettörténeti kutatásra, feldolgozásra, publikálásra vár.

Rajz és a szobor teremtőereje

Kemény Judit szobrászati alkotásainak jellemzője az erő, a lendület, a dinamika, a konstrukciós formák, egyensúlyok vizsgálata, előszeretettel készített fémkonstrukciókat, szobrászata erős hatásban áll az építészettel. Emellett főleg Borbereki Kovács Zoltán okán szobrai egy része már-már naiv, ősi, elsősorban afrikai motívumokat idéző kisplasztikák, amelyek legpontosabb jellemzője az archaikusság. A grafikai munkáiban annyi féle műfaji kísérletet tesz, hogy szinte lehetetlen összefoglalni. Az 1930-40-es években az art deco és a neoklasszicizmus, egy évtizeddel később megtartva az előzményeket a dinamikus szín és formakísérletek, az absztrakciók válnak meghatározóvá. Már az ötvenes években olyan motívumokkal dolgozik, amelyek csak másfél-két évtizeddel később jelennek meg a művészeti közbeszédben. A lágyság, a forma-, és textúra gazdagság, a gondolatok szabad asszociációi annak ellenére kiteljesednek Kemény Judit művészetében, hogy a közönség szinte soha nem szembesülhetett alkotásaival."

Szalon Magazin, 2010. április, 28−32. o. Bretus Imre „…nem minden női lélek gyengéd” Kemény Judit néma életművének margójára, interjú Dúl Antallal [„…not all women’s soul is tender” − interview with Antal Dúl]

"Vannak a művészetben időszakosan homályba vesző sorsok. A mellőzöttségnek, vagy a meg nem értettségnek sok összetevője lehet, ma már senki nem érti, hogy volt idő, amikor a manierista El Creco életműve nem volt fontos a világ számára. Lappangó, elveszett, néma életmű Közép-Kelet Európában – a zavaros történelmi és ideológiai rezsimek okán – több is akad. Ahogy megfelelő történeti távlatba kerül az elmúlt ötven év, lassan helyére kerül néhány főleg ideológiai, vagy egyéb okok miatt mellőzött művészsors is. Ilyen sors Kemény Judité, aki szobrászként, rajzművészként túl autonóm személyisége volt a közeli múltnak. Emiatt, illetve az Európai Iskolához fűződő szellemi közösségvállalás, valamint a családi kötelék okán – Kemény Judit Hamvas Béla filozófus, író sógornője volt – az életmű az elmúlt évtizedekben nem tudott lélegezni. A mellőzöttség okairól, az életmű fejlődésről, Kemény Juditot ért szellemi és művészi hatásokról Dúl Antallal a Hamvas-Kemény hagyatéki életművek jogutódjával beszélgettünk.

Ön a Medio kiadó tulajdonosaként évek óta Hamvas Béla és Kemény Katalin életművének feldolgozásával, közkincsé tételével foglalkozik. Hogyan került kapcsolatba a Hamvas-Kemény családdal?

Dúl Antal: 1968-ban találkoztam első alkalommal Hamvas Bélával. A találkozást követően az író haláláig tartó kapcsolat egyre mélyült, majd feleségével Kemény Katalinnak, illetve Kemény Judittal is elmélyült a barátság. 1998-ban könyvkiadót alapítottam, amelynek a fő feladata az életművek feldolgozása, kutathatóvá és közkincsé tétele.

Hamvas Béla és Kemény Katalin életművének tudományos feldolgozása az elmúlt évek alatt folyt, több mint húsz kötet jelent meg eddig. Kemény Judit képzőművész életműve azonban majdnem teljesen ismeretlen. Mi ennek az oka?

Dúl Antal: Kemény Judit 2009-ben, életének kilencvenegyedik évében elhunyt. Az évtizedekig több szempontból is elszigetelt életmű most vált szabadon kutathatóvá. A hagyatékban közel száz szobrászati munka, több mint ezer grafikai alkotás, magánlevelezés, korabeli újságcikkek, feljegyzések maradtak egyben. A művészeti anyag egy folyamatos gondolati ívet mutat, míg a magánlevelezés Weöres Sándorral, Marthyn Ferenccel vagy Károlyi Amival a közeli múlt kordokumentációja.

Ki volt Kemény Judit? Mi a fő oka, hogy életműve ma még szinte teljesen ismeretlen?

Dúl Antal: Az életmű megértéséhez és mellőzésének okaihoz több tényt is rögzíteni szükséges. Az egyik és talán legfontosabb tény, hogy a múlt században nem minden esetben a személyes teljesítmény volt a legfontosabb kvalitás. Egyéb okok, politikai beállítottság, szellemi kötődések, családi kapcsolatok is befolyásolhatták egy-egy életmű megítélését, piétára emelését, illetve teljes mellőzését. A család – amikor Kemény Judit megszületett 1918-ban – az erdélyi Tordán élt. Az apa, Kemény Gábor, az erdélyi szellemiség és pedagógia meghatározó alakja, aki 1912 és 1913-ban a párizsi Sorbonne hallgatója is volt. Párizsban erősen hatottak rá a társadalmi egyenlőtlenségeket bíráló eszmék, így 1918 őszén, Tordán megszervezte a Polgári Radikális Párt helyi csoportját. A szervező munkájáért a Károlyi kormány alatt 1918-ben főispánnak nevezik ki. Trianon után a családod bevagonírozzák, az Erdély szerte igazságos főispán hírében álló Kemény Gábort bebörtönzik. A román diákok közbenjárására nem végzik ki, csatlakozhat családjához, de el kell hagyniuk Erdélyt. Békéscsabára, majd 1922-ben Budapestre kerülnek, ahol a papa baloldali beállítottsága okán nem kap állást, így magántanítványokból tartják fenn magukat. 1945 után Kemény Gábor pedagógiai pályája felível, díszelnöke a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének, alelnöke az Országos Köznevelési Tanácsnak, majd vezetője a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium elvi ügyekkel foglakozó főosztályának. Közvetlenül halála előtt 1948-ban pedagógiai munkásságáért Kossuth-díjat kapott. Kemény Judit az egyéni tehetséget preferáló, erős politikai légkörű családban nő fel. Ennek tükrében nem meglepő, vele szemben nagy az elvárás és emiatt tehetsége korán megmutatkozik. 1939-ben divatterveit rendszeresen közli a Pesti Napló, majd 1943-tól az Új Időkben, az Otthonunkban és a Színházi Magazinban jelennek meg a rajzai. Rajzai ekkoriban az art deco, és a neoklasszicizmus jellegzetességeit mutatják.

Az eddig elmondottak szerint, mintha alkalmazott grafikusként tudatosan készült volna a művészeti pályára?

Dúl Antal: A lapok számára készült divatrajzai mellett a Magyar Pamutipar Gyár tervezője textilraportokat, textilterveket készített. Innen 1945-ben vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, a szobrász mester Pátzay Pál osztályába. Talán az előzmények miatt nem csak a szobrászat érdekli, a grafikai is fontos számára, e téren mesterének Aba-Novák Vilmost tekinti, a másik példakép Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész volt. Az ötvenes évektől a mesterei által képviselt művészi attitűd enyhén szólva sem volt példaértékű.

Van még egy nehéz kereszt Kemény Judit életében. Kemény Katalin testvéreként rokonságba került Hamvas Béla író, filozófussal.

Dúl Antal: Bizonyára ez a családi kötelék is nehezíthette, hogy Kemény Judit életműve az ötvenes évektől érdekessé váljon. Emellett van még egy ok. Művésznövendékként 1945-ben kiállíthat a Tavaszi tárlaton, majd a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének kiállításán. Ekkoriban hat rá az Európai Iskolaként ismert 1945-től a betiltásáig 1948-ig létező alkotói műhely. Barátságot köt és kiállít Anna Margittal és Forgács-Hann Erzsébettel. Az Európai Iskola és Hamvas Béla szellemisége Kemény Judit egész életművére kisugárzik. 1948-ban a Művész Galériában kiállított munkái ezeket a hatásokat is mutatják. A kiállítás kapcsán egy ekkor készült interjúban már a szocialista realizmust kéri számon az újságíró Kemény Juditon. A válaszok azonban egyértelműsítik itt egy önálló, autonóm művész a beszélgetőpartner.

„- A szobrászati anyag általában merev és kemény, nem látja ellentmondónak, hogy egy nő 1egyen szobrászművész?

- Akár férfi, akár nő egy művész, más célja nem lehet, csak az, hogy önmagát kifejezhesse. Akinek más célja van a művészettel, az nem művész. Ami pedig az anyagot illeti, nem minden szobrászati anyag merev és nem minden női lélek gyengéd.(…) Az anyagi és szellemi síkot akartam egységbe hozni. Az élet külső látszólagos és lelkünk kevésbé mély és legmélyebb látszólagos jelenségei alkotják számunkra a valóságot. Ezt a valóságot szeretném kifejezni. Igazi, valóságos művészetnek magába kell foglalni a részleteket a végtelenben és a végtelent a részletekben. A teljességre kell törekedni és a lélek legmélyebb jelenségeiből kell megalkotni a valóságot.”

A korai sikerek azt mutatták, hogy akár megbecsült művésze lehetett volna a magyar művészettörténet 1950-80-as éveinek.

Dúl Antal: Akár így is lehetett volna. Az 1950-es évekre Kemény Judit majdnem teljesen zárójelbe került. 1965-ben a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban Martyn Ferenccel és Takáts Gyulával még kiállít, 1966-ban a Magyar Optikai Művek Művelődési Házában, majd 1978-ben az Építők Műszaki Klubjában Budapesten is. Utolsó önálló kiállítását Győrben rendezik meg 1984-ben, de fokozatosan kimarad a fősodorból. 1957-ben még szerepel a Műcsarnok Tavaszi tárlatán, aztán utána már semmilyen szerephez nem jutott. 1981 januárjában panaszkodik Marthyn Ferencnek egy őt ért atrocitásról. A Műcsarnokba kiállításra szállított szobrait kapcsán, még kicsomagolás előtt R. Ferenc azt a tanácsot adta: „Jobb, ha a dobozokat itt hagyja, a visszaszállításnál szüksége lesz rá/?/ R.F. honnan tudhatta oly biztosan zsűrizés előtt, hogy munkáimat nem fogják bevenni a kiállítandó művek közé? Elég idős vagyok már ahhoz, hogy belássak a gondosan elhúzott függönyök mögé.” 1983-ban – ma még nem tisztázott hogyan – néhány alkotása eljut Londonba, a BBC által rendezett Nation Shall Speak Peace unto Nation nemzetközi kiállításra. Erre a kiállításra készült köztéri szoborterve a BBC, Londoni gyűjteményébe került.

Magyar múzeumok őriznek Kemény Judittól alkotást?

Dúl Antal: Tudtommal a budapesti Közlekedési Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményeiben őriznek tőle szobrot.

Hogyan jellemezné Kemény Judit munkáit? Mitől különleges művészi felfogása?

Dúl Antal: Rajzainál, grafikai munkáinál számtalan műfaji kísérletet tesz. Az 1930-40-es években a neoklasszicizmus és az art deco, később a dinamika, a szín és formakísérletek kerülnek előtérbe, majd az absztrakció válik fontossá. Mindez úgy, hogy a figuralitás mindig meghatározó maradt. Az ötvenes években már olyan motívumokkal dolgozik, amelyek csak másfél-két évtizeddel később jelennek meg a művészeti közbeszédben. Szobrászata erős hatásban áll az építészettel. Megoldásaiban az erő, a lendület, a dinamika, a konstrukciós formák, az egyensúlyok vizsgálata a fontos. Van azonban szobrászatában is egy figurális út, főleg Borbereki Kovács Zoltán hatására ősi motívumokat idéző, archaikus kisplasztikákat is készített.

Dúl Antal: Tanulmányait 1967-től a Római katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1973-1993 között az MTA könyvtárában dolgozott. Szellemi irányultságát tekintve spirituális szabadságot hirdető, egyházi dogmatikától mentes tanító. „Másként- gondolkodását" 1968-ban, Hamvas Bélával történt személyes találkozása és az író haláláig tartó kapcsolata alapozta meg, amely az évtizedek alatt a hamvasi életmű kiváló ismerőjévé és interpretátorává tette.