Az elsüllyedt sziget lakója

A Megpróbálni élni http://tat-art-salon.blogspot.com/2011/01/megkiserelni-elni.html című monográfiáról írt Az elsüllyedt sziget lakója 2012. február 8-án előzetes kritikát Mészáros Zsolt művészettörténész az ARTPORTAL.hu-n a teljes cikk a http://artportal.hu/aktualis/hirek/meszaros_zsolt_az_elsuellyedt_sziget_lakoja  link alatt található.

"Kemény Judit neve mind a szakmai, mind a szélesebb közönség tudatában megfoghatatlanul a semmiben lebeg, viszont, ha nővérét, Kemény Katalint állítjuk mellé, már megjelenhet két viszonyítási pont: Európai Iskola, absztrakció. (...) Az Egy baloldali unitárius című első fejezetből a családi hátteret, illetve az apa, Kemény Gábor (1883-1948) életét és pedagógiai tevékenységét ismerhetjük meg, aki többek között Ady Endrével, Lukács Györggyel, Radnóti Miklóssal állt kapcsolatban. Az álmok országútján című részben Kemény Judit utazásokkal teli gyerek- és fiatalkora elevenedik meg, képzőművészeti tanulmányaival, meghatározó barátságaival (Lossonczy Ibolya, Vajda Júlia). A harmadik, A gondosan elhúzott függönyök című fejezet a II. világháború utáni korszakot öleli fel, a fordulat éveinek inspiráló, sokszínű képzőművészeti közegétől a kommunista érában bekövetkező lassú, de végérvényes alkotói elszigetelődéséig. Az utolsó blokk, a Kiteljesedés az absztraktban pedig a magyar színtéren egyedülálló plasztikai kísérleteit, köztéri szoborterveit veszi szemügyre, az akkori hazai és nemzetközi trendekkel összehasonlítva. (...) Ne tévesszen meg senkit a borítón látható melankolikus hangulatú, 19. századot idéző fénykép, mert, amit Kemény Judit művelt, az nem almanach-líra, hanem kőkeményen progresszív és következetes absztrakció. Zárkózottsága és magánya Emily Dickinsonéval vetekszik, tömören fogalmazott kompozíciói az amerikai társnőjéhez hasonlóan tágas szellemi horizonttal, és végtelen perspektívával rendelkeznek. Különösen az 1944 és 1948 között született rajzok figyelemreméltóak, amelyek absztraháló és szürrealista jegyeket ötvözve közvetítenek egyedi, iróniától sem mentes víziókat. A haj, a női test, a ház visszatérő motívumai eszünkbe juttathatják Louise Bourgeois rajzainak világát. Személyes és eszmei kötődéseinek közelebbi gyökereit a nonfiguratív törekvéseket felvállaló, Kállai Ernő teoretikus vezetésével alakult Galéria a Négy Világtájhoz-csoport (1946-1947) tagjai, nevezetesen Lossonczy Ibolya és Martyn Ferenc működésében kereshetjük. Kemény szobrászatának alapelemei, organikus formaszerveződése a természet rejtett arcát modellezik oly módon, ahogy arról Kállai ír főművében „Az új művészet tárgyak helyett inkább érzékeny és mozgékony alkatú, egymáson áthatoló, színes strukturális jelenségeket ábrázol, melyekből egy mélyebb, szellemibb valóság képe sugárzik”. De ugyanúgy megtermékenyítőleg hathatott tájékozódására nővére Katalin és sógora, Hamvas Béla közösen kidolgozott művészetelmélete (Forradalom a művészetben).(...)