C.W.

• Kemény Judit Kornélia 1918. március 30-án született Tordán (ma Románia).
• Apja Kemény Gábor pedagógus az erdélyi Polgári Radikális Párt szervezője, aki 1918-ban Károlyi Mihály kormányzása idején főispáni feladatokat látott el Tordán. Anyja Kertész Aranka, a tordai közélet szervezője volt. Testvére Kemény Katalin műfordító, később Hamvas Béla felesége.
• Az első Világháborút lezáró trianoni folyamat és a román hatalomátvétel után Kemény Gábort letartóztatták, majd a családjával együtt kiutasították Erdélyből.
• A család előbb Békéscsabára, majd 1923-ban Budapestre került. A kőbányai Pongrácz-telepen kaptak szoba-konyhás szükséglakást.
• A Gyermekvédő Liga által szervezett segélyakció keretében Judit és Katalin 1925. március 2-án egy félévre Hollandiába utazhatott. Judit az Amszterdamtól harminc kilométerre fekvő Hilversumban került.
• Kemény Judit Kőbányán, a Pongrácz úti elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, majd tízéves korától, 1928-tól az 1934-es tanévig a Magyar Királyi Állami Erzsébet Nőiskola Leánylíceumába járt, ezt követően 1934-ben a budapesti Práter utcai Zrínyi Ilona Leánylíceumba került, és ott fejezte be tanulmányait 1936-ban. 1935 nyarán, Bécsen át Grazba utazott és két hónapon át ott végzett tanulmányokat.
• A Kemény család 1935-ben a kőbányáról az Erzsébet Királyné útjára költözött. Az apa kiemelkedő elméleti pedagógiai és publicisztikai munkássága ekkor teljesedett ki. Fiatal, elsősorban baloldali értelmiségiek, a tudományos, a közéleti és az irodalmi élet személyiségei mellett képzőművészek is gyakori vendégek voltak a családnál.
• Judit az 1930-as évek közepén Aba-Novák Vilmos festőiskolájába kezdett művészeti tanulmányokba. Képezte magát Iványi-Grünwald Bélánál is, majd 1936–37-ben Jaschik Álmos művészeti rajziskolájában folytatott tanulmányokat. Felvette a kapcsolatot Borbereki Kovács Zoltánnal. Barátságuk Borbereki emigrálása után is töretlen maradt.
• Kemény Judit 1939-től lapokban divatterveket publikál. A Pesti Napló rendszeresen közölte ruhaterveit. 1943-tól az Új Idők, az Otthonunk és a Színházi Magazin jelentette meg tervezői munkáit. Ebben az időszakban – alkalmazott grafikusként – a Magyar Pamutiparnál textilraportokat, illetve textilterveket készített.
• Munka mellett folyamatosan mélyítette rajzi képességeit, tudatosan készült a művészeti pályára, de édesapja baloldali nézetei miatt nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára.
• 1941. március 31-én, a XIV. kerületben házasságot kötött a Budapesten élő, kassai származású orvos-műgyűjtő fiával Máthé Iván Györggyel. Ez év júniusában beköltöztek Zuglóba, az Ajtósi Dürer és az Ilka utca sarkán álló épület legfelső szintjén lévő műteremlakásba.
• Huszonöt évesen, 1943. június 20-án szerepelt először nyilvános kiállításon, a XVIII. Nemzeti Szalon nyári tárlatán. Ebben az évben kezdett absztrakciós kísérletekbe.
• 1945-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára. Ennek az évfolyamnak a növendéke volt Gedő Ilka is. Mestere Pátzay Pál.
• 1945-ben – édesapja és férje hatására – belépett a MKP-ba. 1948-ban, az első általános tagfelülvizsgálatnál polgári beállítottsága miatt – magas kvalitású művészetet akart minden otthonba – kizárták a pártból. 1945–1948 között gyakori résztvevője az 1945. október 13-án alakult Európai Iskola rendezvényeinek. Ekkor kötött mély hosszú évtizedes barátságot Martyn Ferenccel. 1945-től már az absztrakció adta művészetének alapját. 1945-ben belépett a Művészeti Dolgozók Szakszervezetébe.
• 1945. október 14-én Kemény Judit a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében megrendezett kiállításon Forgács Hann Erzsébettel, Anna Margittal, Modok Máriával, Vajda Júliával együtt állított ki.
• 1946 nyarán, a sikerek első féléves tanulmányai után valamennyi vizsgáját érvénytelenítik, így nem folytathatja tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán.
• 1948-ban a Művész Galériában Breznay Józseffel és Tallós Ilonával állított ki. A tárlatban bemutatott alkotásaiban az Európai Iskola progresszív alkotói felfogása és a szellemi közeg hatása figyelhető meg.
• 1948 májusában meghalt rajongással szeretett édesapja.
• Absztrakt művészeti megoldásai, autonóm gondolkodása és „túl polgári” beállítottsága miatt pályája az 1948-ban veszített lendületéből. Férjével fontolóra veszik az emigrációt.
• Kisebb kiállításokon szerepelt ugyan, de egyre inkább elszigetelődött. 1949-ben még részt vett Pécsen, a Képzőművészek Szabad Szakszervezete által rendezett, a püspöknádasdi művésztelep munkáját bemutató kollektív kiállításon, majd az 1952-es Baranya megyei Grafikai Tárlaton. 1965-ben a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban Martyn Ferenccel és Takáts Gyulával mutatkozott be. 1949 és 1966 között Kemény Judit kizárólag Martyn Ferenc közreműködésével jutott kiállítási lehetőséghez.
• 1955. július 11-én kelt közlemény szerint törölték tagságát a Művészeti Dolgozók Szakszervezetében.
• Kiállított az 1957-es budapesti Tavaszi Tárlaton.
• 1959-ben a Ferihegyi repülőtérre szobrászati pályázatot írtak ki, amire Kemény Judit is pályázott, de a tervét nem fogadták el. A sikertelenség ellenére a repülésről egész sor szobortémát alkotott.
• 1958-ben tagfelvételi kérelemmel fordul a Képzőművészeti Alaphoz. Négy évig választ sem kapott, majd 1962-ben tag lett.
• 1966-ban a Magyar Optikai Művek Művelődési Házában önálló kiállítása nyílt, de szobrászati alkotásait nem mutathatta be a közönségnek.
• 1960-as években storyboardot és forgatókönyvet készített, Tánc az ujjhegyen címmel. Mesét írt, bábokat készített, meséinek történeteit fotókon dokumentálta.
• Dévényi Iván műgyűjtő, kritikus a Művészet című folyóirat 1972. júliusi számában kitért Kemény Judit méltánytalan mellőzöttségének okaira. Dévényi az olasz avantgarde szobrászaival rokonította – Minguzzi, Cappello, Teana, Franchina – nonfiguratív hangvételű plasztikáival állította párhuzamba művészetét.
• 1978. április 24-én Budapesten az Építők Műszaki Klubjának Művészetbarát Köre találkozhatott a hatvanéves Kemény Judittal.
• 1979-ben kérte felvételét a Képző- és Iparművészek Szövetségének, szobrászművész szakosztályába.
• 1979. május 4-én Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ Könyvtárának olvasótermében rendeztek kiállítást kizárólag a grafikai munkáiból. Ezt az anyagot röviddel ezután 1979. június 6. és július 6. között a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola könyvtárának Világfa Galériájában is bemutatták.
• 1979-ben a Magyar Közlekedési Múzeum állandó gyűjteményébe került, és ma is annak része a Repülő ember című szobra.
• Tompa Kálmán műgyűjtő hagyatékának részeként a Baranya Megyei Múzeum Kortárs gyűjteményébe került két munkája a Női akt és az Önarckép, illetve a Korsóvivő című szobra.
• 1984. június 6. és június 23. között a Győri Városi Könyvtár Galériában nyílt életében a legteljesebb, katalógussal is kísért kiállítása.
• 1982 őszén kiállított a Brit Nemzetközösségi Intézetben, majd ez év novemberében a BBC External Services Art Exhibition című kollektív tárlaton is szerepelt. A tárlatra egy vegyes technikával készült, 1970-re datált, grandiózus hatásokat keltő szobortervet küldött. A kiállításra készült köztéri szoborterve londoni gyűjteménybe került. Több alkotását egy bolonyai műgyűjtő megvásárolta. Szobrászata – bár semmilyen kapcsolat nem volt közöttük – párhuzamban áll George Rickey amerikai képzőművész lebegő, repülő, kinetikus alkotásaival.
• 1989. után idős kora, nehezen megnyíló, emberkerülő természete és betegsége okán már fizikailag nem képes bekapcsolódni a rendszerváltozás utáni magyar képzőművészeti életbe, bár 1992-ben tagja lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
• 1997. július 1-én elhunyt férje Máthé Iván György.
• Kemény Judit 2009. március 5-én életét vesztette.


2011-ben lezárult Kemény Judit életművének feldolgozása. Elkészült a 214 oldala magyar-angol hiánypótló monográfia kötet.

2012. szeptember 16-án a Nemzeti Színházban Alföldi Róbert a színház főigazgatója és Bretus Imre a kötet szerkesztője mutatta be első alkalommal a kötetet a közönségnek. A színházban az 1945 és 65 között készült szobrászati tervekből nyílt kamarakiállítás 2013. január 10-ig
2012. szeptember 20. és 2013. március 20. között a budapesti Commerzbank Galériában Kemény Judit életmű-kiállítás nyílt.
2013. szeptember 12-én a Római Magyar Akadémián, a 2013. Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében az olasz közönség ismerheti meg Kemény Judit életművét.