KEMÉNY Judit

ARTéria

2012-02-14T09:23:00.000-08:00

Monográfia egy zárványba került életműről

2011-ben az Nemzeti Kulturális Alap, a Commerzbank, Zugló Önkormányzata támogatása mellett lezárultak a szerzői-szerkesztői munkálatai a „Megkísérelni élni” című kötetnek, amely az ideológiai-politikai okok miatt tiltott Kemény Judit (1918-2009) képzőművész alkotói életútját dolgozza fel.
Kemény Judit következetesen vállalt, morális alkotói gondolkodása, sorsa, reprezentálj az autonóm 20. századi közép-kelet európai értelmiségi sors alakulását a diktatúrákban.
Kemény Judit integránsan kötődik az Európai Iskola szellemi környezetéhet, művészete ebben a holdudvarban bontakozott ki. A magyar absztrakt képzőművészet szuverén alkotója.
Kemény Judit monográfia kötete egyben egy kiállítási sorozat katalógusa is. Tervek szerint a kiállítási sorozat első állomása Budapest, a Commerzbank reprezentatív székháza. 2012. szeptemberében 27 év után átfogó életműkiállítás keretében láthatja a közönség Kemény Judit több mint száz szobrászati és grafikai, festészeti alkotását. A kiállításon jelentős archív dokumentációs anyag is látható lesz: korabeli anyakönyvek, fotók, feljegyzések, levelezések.
A tervezett kiállítási sorozat következő állomása Magyarországon, 2013-ban Szeged, a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) Palota reprezentatív épülete.

2012. február 12-én Antal István a Kossuth Rádió Gondolat-jel adásában foglalkozott Kemény Judit monográfiakötete kapcsán a lappangó életművel. Az adás a http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-02-12 link alatt hallgatható meg. A kötet szerzőjével az életmű kutatójával, Bretus Imrével készített interjú az adás záró beszélgetése.

A Megpróbálni élni című monográfia kötetről írt Az elsüllyedt sziget lakója 2012. február 8-án kritikát Mészáros Zsolt művészettörténész az ARTPORTAL.hu-n a teljes cikk a http://artportal.hu/aktualis/hirek/meszaros_zsolt_az_elsuellyedt_sziget_lakoja link alatt található.

Részlet a kötetből:
"A már-már bíztató, Kemény Judit reputációját kedvezően befolyásoló, 1966-os tárlat után ismét dermedt csend következett. Szó sincs arról, hogy tehetségtelennek tartották volna, a mellőzöttség oka továbbra is az absztrakt művészet melletti elkötelezettsége. Precízen világítja meg Kemény Judit helyzetét a kivételes művészeti gyűjteményt építő, és publikációiban markánsan fogalmazó Dévényi Iván a Művészet című folyóirat 1972. júliusi számában. A méltánytalan mellőzöttség okait is érintő utaláson túl a tanulmány – amelyet a 34. oldalon a szobrászatát reprezentáló három makettjének fotója is illusztrált – értékes elemzést adott Kemény Judit munkásságáról: „M. Kemény Judit szobrász, festő és grafikus a mai magyar képzőművészetnek azok közé az alakjai közé tartozik, akiknek – az ókori görög filozófus, Démokritosz szavaival élve – »minden nap friss gondolatuk van«. Tollal és ceruzával rajzolt realisztikus portrék, a természet jelenségeit érzékenyen és költőien felidéző grafikák, ironikus, komikus és groteszk hangulatú ábrázolások, összefogottan előadott, az archaikus, a primitív és a népi művészet által inspirált, természetelvű szobrok, és a mai olasz avantgarde szobrászattal rokon hangvételű nonfiguratív plasztikák váltakozva kerülnek ki Kemény Judit keze alól. (…) Művészetéről az elmúlt esztendőkben napvilágot látott néhány értékes írás (Hárs Éváé a pécsi Jelenkor 1965/11. számában, Masznyik Iváné a Művészet 1967/4. számában, Major Máté professzoré a Magyar Építőművészet 1971/1. számában) ezek finom elemzését nyújtják M. Kemény Judit alkotói világának, okosan és világosan kommentálják művészetének sajátosságait. (…) Hárs Éva Kemény Judit művészetének nagy érdemét abban látja, hogy alkotásaiban kifejezni törekszik azokat a végtelen távlatokat és bonyolult összefüggéseket, amelyek a modern világot jellemzik. Kemény Judit művészi hivatástudattal vallja a mai fejlett tudománnyal együtt haladó, korszerű képzőművészeti tevékenység szükségességét. Major Máté arról ír cikkében, hogy Kemény Judit karcsú és dinamikusan lendülő szobrai az előretörést, a száguldást szuggerálják, s összhangban állanak az új építészet szellemével. Major megbecsüléssel szól a művésznő monumentális grafikai vízióiról is, amelyek hatalmas zenei instrumentumokra emlékeztetnek. Mit tudnánk – e rövid cikkben – hozzáfűzni a Masznyik, Hárs Éva, Major Máté által elmondottakhoz? Talán annyit, hogy M. Kemény Judit nemzedéke legkulturáltabb alkotóinak egyike, aki együtt lélegzik az egyetemes és a hazai kortársművészettel, ugyanakkor azonban önmaga egyéniségét, szuverenitását mindenkor megőrzi. Fontosnak tűnik annak megállapítása is, hogy Kemény Judit absztrakt műveiben sem éri be a dekorativitással – artisztikus ornamensek variációinál mindig többet nyújt: az a vágy munkál benne, hogy szobrai, képei, rajzai a XX. századi ember életérzését, kitágult világképét, szellemének szárnyalását közöljék, sugározzák.
Kemény Judit – miért hallgassunk erről szemérmesen? – nem tartozik azok közé, akiknek ajtaján az állami szervek, az intézmények, a közületek – megbízások, megrendelések, vásárlások céljából – gyakran kopogtatnak. E méltánytalan mellőzöttséget – bízunk benne – közéletünk légkörének további tisztulása meg fogja szüntetni, hiszen Kemény Judit magas esztétikai színvonalú, tartalmas, eredeti munkásságának recepciója minden bizonnyal gazdagabbá, teljesebbé tenné napjaink magyar művészetét.”

jegyzet: Dévényi cikkében több fontos utalást is tett Kemény Judit mellőzöttségének okaira. Ezek közé tartozott az a párhuzam is, amely Dévényi szerint a korabeli olasz avantgarde szobrászaival rokonította – Minguzzi, Cappello, Teana, Franchina – nonfiguratív hangvételű plasztikáit.

Zugló

2012-02-14T00:35:00.000-08:00

Kemény Judit életművének megmentésében fontos szerepet vállal Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Város Önkormányzata. Kemény Judit monográfia kötete egyben egy kiállítási sorozat katalógusa is. A kiállítási sorozat első állomása Budapest, a Commerzbank reprezentatív székháza. 2012. szeptember 22-én, 27 év után átfogó életműkiállítás keretében láthatja a közönség Kemény Judit több mint száz szobrászati és grafikai, festészeti alkotását. A kiállításon jelentős archív dokumentációs anyag is látható lesz: korabeli anyakönyvek, fotók, feljegyzések, levelezések. Kemény Judit 1941-től 2009-es haláláig élt és alkotott Zuglóban az Ajtósi Dürer és az Ilka utca sarkán álló épületben. A tervek szerint 2013-ban ennek az épületnek a falán Zugló kezdeményezésére emléktábla felavatására kerülhet sor.

Commerzbank

2012-02-14T00:22:00.000-08:00

Kemény Judit életművének megmentésében kiemelkedő szerepet vállal a Commerzbank. Kemény Judit monográfia kötete egyben egy kiállítási sorozat katalógusa is. A kiállítási sorozat első állomása Budapest, a Commerzbank reprezentatív székháza. 2012. szeptember 22-én, 27 év után átfogó életműkiállítás keretében láthatja a közönség Kemény Judit több mint száz szobrászati és grafikai, festészeti alkotását. A kiállításon jelentős archív dokumentációs anyag is látható lesz: korabeli anyakönyvek, fotók, feljegyzések, levelezések. A kiállítási program a 2009 decemberében a székházában indult Commerzbank Galéria programja. Az ügyféltér egyben kiállítótér is, ahol elsősorban kortárs képzőművészeknek kíván a Commerzbank állandó bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Részletek: https://www.commerzbank.hu

Gondolat-jel

2012-02-12T01:20:00.000-08:00

2012. február 12-én Antal István a Kossuth Rádió Gondolat-jel adásában foglalkozott Kemény Judit monográfiakötete kapcsán a lappangó életművel. Az adás a http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-02-12 link alatt hallgatható meg. A kötet szerzőjével az életmű kutatójával, Bretus Imrével készített interjú az adás záró beszélgetése.

NKA

2012-01-17T01:06:00.000-08:00

Kemény Judit életművének megmentésében kiemelkedő szerepet vállal a Nemzeti Kultúrális Alap, amely 2011-ben 1,5 millió forint támogatást biztosított, a 214 oldalas, magyar-angol nyelvű monográfiakötet elkészítéséhez. A támogatás felhasználásával indulhatott meg az életmű dokumentációs anyagainak a feldolgozása. Az NKA támogatásával elkészült Kemény Judit monográfia kötet egyben egy kiállítási sorozat katalógusa is. A kiállítási sorozat első állomása Budapest, a Commerzbank reprezentatív székháza. 2012. szeptember 22-én, 27 év után átfogó életműkiállítás keretében láthatja a közönség Kemény Judit több mint száz szobrászati és grafikai, festészeti alkotását. A kiállításon jelentős archív dokumentációs anyag is látható lesz: korabeli anyakönyvek, fotók, feljegyzések, levelezések. http://www.nka.hu/

Az elsüllyedt sziget lakója

2012-01-15T01:11:00.000-08:00

A Megpróbálni élni http://tat-art-salon.blogspot.com/2011/01/megkiserelni-elni.html című monográfiáról írt Az elsüllyedt sziget lakója 2012. február 8-án kritikát Mészáros Zsolt művészettörténész az ARTPORTAL.hu-n a teljes cikk a http://artportal.hu/aktualis/hirek/meszaros_zsolt_az_elsuellyedt_sziget_lakoja link alatt található.

"Kemény Judit neve mind a szakmai, mind a szélesebb közönség tudatában megfoghatatlanul a semmiben lebeg, viszont, ha nővérét, Kemény Katalint állítjuk mellé, már megjelenhet két viszonyítási pont: Európai Iskola, absztrakció. (...) Az Egy baloldali unitárius című első fejezetből a családi hátteret, illetve az apa, Kemény Gábor (1883-1948) életét és pedagógiai tevékenységét ismerhetjük meg, aki többek között Ady Endrével, Lukács Györggyel, Radnóti Miklóssal állt kapcsolatban. Az álmok országútján című részben Kemény Judit utazásokkal teli gyerek- és fiatalkora elevenedik meg, képzőművészeti tanulmányaival, meghatározó barátságaival (Lossonczy Ibolya, Vajda Júlia). A harmadik, A gondosan elhúzott függönyök című fejezet a II. világháború utáni korszakot öleli fel, a fordulat éveinek inspiráló, sokszínű képzőművészeti közegétől a kommunista érában bekövetkező lassú, de végérvényes alkotói elszigetelődéséig. Az utolsó blokk, a Kiteljesedés az absztraktban pedig a magyar színtéren egyedülálló plasztikai kísérleteit, köztéri szoborterveit veszi szemügyre, az akkori hazai és nemzetközi trendekkel összehasonlítva. (...) Ne tévesszen meg senkit a borítón látható melankolikus hangulatú, 19. századot idéző fénykép, mert, amit Kemény Judit művelt, az nem almanach-líra, hanem kőkeményen progresszív és következetes absztrakció. Zárkózottsága és magánya Emily Dickinsonéval vetekszik, tömören fogalmazott kompozíciói az amerikai társnőjéhez hasonlóan tágas szellemi horizonttal, és végtelen perspektívával rendelkeznek. Különösen az 1944 és 1948 között született rajzok figyelemreméltóak, amelyek absztraháló és szürrealista jegyeket ötvözve közvetítenek egyedi, iróniától sem mentes víziókat. A haj, a női test, a ház visszatérő motívumai eszünkbe juttathatják Louise Bourgeois rajzainak világát. Személyes és eszmei kötődéseinek közelebbi gyökereit a nonfiguratív törekvéseket felvállaló, Kállai Ernő teoretikus vezetésével alakult Galéria a Négy Világtájhoz-csoport (1946-1947) tagjai, nevezetesen Lossonczy Ibolya és Martyn Ferenc működésében kereshetjük. Kemény szobrászatának alapelemei, organikus formaszerveződése a természet rejtett arcát modellezik oly módon, ahogy arról Kállai ír főművében „Az új művészet tárgyak helyett inkább érzékeny és mozgékony alkatú, egymáson áthatoló, színes strukturális jelenségeket ábrázol, melyekből egy mélyebb, szellemibb valóság képe sugárzik”. De ugyanúgy megtermékenyítőleg hathatott tájékozódására nővére Katalin és sógora, Hamvas Béla közösen kidolgozott művészetelmélete (Forradalom a művészetben).(...)